Andris egyik kedvenc diafilme A kismalac és a farkasok, a la Móricz Zsigmond.
Van egy erdő, erdőháton, benne tisztás az irtáson.
Hóba rakva rajta kis ház, kismalac itt telel-tanyáz.
Ma megkérdeztem Andrist, mit csináltak az oviban. Játszottak. És beszaladtak a kis házba. Telel tanyáz!
Andris határozottan fejlődik rajzban.
A firkálás helyett most tudatosan kezdi a rajzvonalakat húzni, és ma először láttam a rajzán, hogy a rajz egyes részeit gyönyörűen ki is színezte, igyekezve bennemaradni a saját maga által elképzelt határokon belül!
Anya teljesen odavan a gyönyörűségtől! :)
A tavalyi nagy nyári szünet után alig kezdődött el újra a bölcsi, Andris szinte azonnal összebarátkozott egy félkubai kislánnyal, Ingerrel.
Hurrá, most már van valaki, akivel szívesen tölti akár az egész napot együtt! (a bölcsisnénik elmondása szerint naphosszat eljátszanak együtt!)
Tegnap reggel a hallban találkoztak röviden, érkezéskor.
Inger szégyenlősen Andrisra mosolyog, majd bemegy a játszóterembe, és úgy áll az ablak elé, ahogy csak nagyon romantikus filmekben nagoyn magányos nők tudnak, és bámul kifelé az ablakon...
Andris fiam is megérkezik -, egy pillanatra ő is az ablakhoz áll, Inger mellé - majd konstatálja, hogy ez nem neki való, és otthagyja Ingert. Leül egy asztalhoz, és elmélyül a puzzle kirakásban.
Karácsonyra sok diafilmet hozott a Jézuska.
Kedvencek : Kutyatár, Böbe baba a játékboltban, és mindenekelőtt a Kismalac és a farkasok - a la Móricz Zsigmond.
Ma nem is várta meg, ahogy olvassam, hanem bekiabálta Andris: Forró vizet a kopaszra!!
Utóbbi időben gyakran előfordul, hogy Andris nem akar bölcsibe menni.
Apja azt mondja, ne adjam alá a lovat még én is, hogy nagy kerek szemekkel kérdezgetem, hogy miért nem? - Apa tegnap is sikeresen berámolta a sivalkodó kismanót a babakocsiba, és tény és való, hogy két perc múlva már békésen haladnak az úticél felé, és az is igaz, hogy minden egyes alkalommal úgy kell elhozni a bölcsiből, hogy alig lehet elköszönni a többiektől.
Szemmel láthatóan szeret ott lenni, vidám, mosolygós, ugrabugrál, szaladgál, Alexander egy külön fontos kapocs most a számára, tehát semmi különös gond nem igazán lehet.
Ma reggel azonban megint erősen tiltakozott, amikor a bölcsibe indultunk volna reggel.
Gondoltam, na, most utánajárok, mi lehet.
Kérdeztem : bántott téged valaki az oviban?
Nem. Nekem fájok az oviban. - és potyognak a könnyei (!!)
Hm. Mutasd, hol fájsz?
Mutatja a kis combját.
Mondom, mitől fáj ott?
Leesek.
Nem lehetne, hogy vigyázz, hogy ne ess le?
De.
És szófogadóan öltözködik és készülődik a bölcsibe.
Huh. Remélem, megoldódott a rejtély!
Anya sugárzik a boldogságtól, és Andris is!
Ő már nagyon nagy fiú! - mondja, és akkor is kéredzkedik a vécére, ha utazás miatt mégis pelenkát adunk rá. Hibátlanul megérti, hogy az már nem azért van, hogy használja, hanem csak és kizárólag "szükség esetére". És olyankor használja is... :)
Ma egész nap a Süsü, a sárkány volt napirenden, amit pedig még nagymamáékkal láttak karácsonykor a színházban Dáviddal.
A kis sárkányka beleesett a vízbe! és ki kellett onnan venni... :)
És mutatja a kis kezével, ahogy felemeli a kis sárkánykát és odaadja nekem, hogy töröljem szárazra, mert "vizes lett!"
Andris tegnap közölte, hogy nem kell neki pelenka, mert ő már olyan nagyfiú! :)
Most, hogy napok óta itthon vagyunk együtt, mert ő bárányhimlős, ez a dolog is beérni látszik végre?
Baleset sem történt, kétszer is a vécébe sikerült kakilnia, szólt előtte!
Andris ismeri az Andris betűt (A), apa betűt (M), anya betűt (V), Dávid és DÓra, (D) Inger betűt (I) és Tone és Tove betűt (T)! és barátkozik az Opa és Oma (O) betűkkel.
Most kezdem neki mondogatni, hogy az Andreas betű az lehet Alexander betű is meg Anna betű is...
Anya tetőtől talpig lekent rázókeverékkel, és rövidre vágta a körmeimet!!
Esténként meg aztán szappannal lemossa rólam a fehéret, nem tudom, miért, mert rögtön után újra beken fehérre! :(
Bölcsibe nem mehetek, de ezt nem is bánom, mert szeretek anyával lenni itthon.
Első nap kimentünk hókotrókat nézegetni! Anya sok fotót is csinált! :)
Remélem, hamar elmúlik, metr szerdán Spanyolországba utazunk!!
Szerencsére az arcomon alig van néhány pötty, bár a fejbőrömön kettő kiütést találtunk, és sajnos nagyon nagyon sokat a fütyimen is... :(
de lázas nem vagyok és ha sokat aludhatok, akkor egész jó kedvem van egész nap. :)
Az én drága kisfiam nagy okos szemekkel rámnéz, és határozottan közli velem, hogy papagozni kell a villamoson!
Az micsoda? kérdem elámulva.
Mutatja: hát így: papagozni! - és megmarkolja az előtte elérhető kapaszkodót. :)
Andris orra tövében keletkezett egy kis seb- és valahogy sehogy sem akart meggyógyulni.
Azt mondja a gondozónő, menjek csak a patikába, tudni fogják, hogy mit adjanak rá. Hm. Én magam otthon zinkes krémmel bekentem.
Pár nap múlva nézem szegény gyereket, az orrán is nőtt egy pattanás... - meg a járomcsontján is.
Harmadnap nézem a kis arcát - no, ennek már fele sem tréfa, hívom a vezetőnőt, hogy nézze már meg, mi ez, a pattanás helyén kis pörk, és mintha nagyobbodna a seb, belül is mélyülne...
Azt mondja, ez ótvar. És hogy a gyerekek a bölcsiben gyakran megkapják. És hogy fertőző - csak úgy jöhetünk oviba, ha leragasztjuk a sebeit az arcán.
Atyavilág. Rohanás az ügyeletre - igen, valóban ótvar, fertőtlenítő oldat és kenőcs.
Nagyon lassú javulás. Mindenki megkapta a családban.
Amikor kijön az első kis seb, olyan, mintha egy áramütés érné az embert, és ennek következtében kinyílna a bőre.
Az internetes információkkal ellentétben nem igaz, hogy pár nap alatt heg nélkül elmúlik. Nekem három hónapon keresztül látható volt a csuklómon az a kis pötty, amit egyébként azonnal tetrán kenőccsel és fertőtlenítő oldatokkal kezeltem.
Mindenkit a családban azonnal tetrán kenőccsel kentünk be - és ez nagyon hatékonynak is bizonyult.
De az az igazság, hogy nem véletlenül van a káromkodásban is az ótvar. Nagyon ronda bőrbetegség, és nagyon fertőző, és nagoyn gondos ápolást, kezelést igényel, hogy meggyógyuljon belőle az ember, és ne terjedjen tovább...
Mondom a kétéves kisfiamnak: jól van, nincsen semmi baj... (amikor sír és vigasztalom)
Mikor később a pelenkázóasztalon teszem tisztába, egyszer csak azt mondja: anya, kérem a cumimat, mert baj lesz!
