Andrist ma beletuszkoltam a kádba, akarata ellenére.
Rosszul tettem, tudhattam volna, hogy nem fog menni - nem is ment, sírva követelte a törülközőjét. Jól van, jól van, mondtam neki, de fürödni muszáj. Jössz akkor később fürödni apával? Igen. Apával. hüppögött.
Vacsora végeztével emlékeztettem őt ígéretére.
Széles mosollyal közli:
- Holnap azt fogom mondani, hogy csak a Manyival megyek fürödni! (Manyi fél éve volt nálunk látogatóban, és nem is várjuk őt a közeljövőben... )
Hát, jó alaposan feladta a leckét!